Az erdei fülesbaglyok egyik kedvelt telelő helye éveken át Hortobágyon volt a község központjában található fákon, és a nemzeti park látogatóközpontja melletti fenyőkön, azonban az elmúlt időszakban sokkal kevesebb, alig néhány bagoly volt csak megfigyelhető itt. Volt olyan év is, amikor egy példányt sem láttak. Nem tudni az okát, de idén újból megjelentek az éjszakai vadászok.
Ebben közrejátszhat az is, ha a bagoly populáció nagysága változott, megbolygatták, zavarták megszokott telelőhelyüket, a táplálékforrás változott, stb. vagy mivel bizonyítani nem lehet, mi is történt, mondhatjuk, hogy bármi más. Mindenesetre szemfülesebbek kiszúrhatják a napközben jóformán mozdulatlanul ülő, tökéletes mimikrivel rendelkező madarakat, de a járdát, utat figyelők is észrevehetik a köpeteket, a meg nem emészthető csontocskákat, szőrcsomókat, amit maguk után hagynak. 
Ugyancsak ismert néhány fa Debrecenben és Balmazújvárosban is, ahol nagyobb számban időznek fülesek, és ezek többé-kevésbé hasonló nagyságú állománynak biztosítanak menedéket. Hazai baglyaink közül az erdei fülesbagolyra jellemző leginkább, hogy a telet a városokban töltik, követik a táplálék útját. Többi fajtársa, a macska- és gyöngybagoly, a réti fülesbagoly, kuvik és füleskuvik vagy időszakos vándorlással oldja meg téli étkezési gondjait, vagy eleve lakóépületekhez kötött életmódja miatt nem kell mozdulnia. A legkisebb termetű kuvik például szívesen költ padlásokon, istállók közelében, és aktívan részt vesz a takarmányt dézsmáló rágcsálók irtásában. Az erdei fülesbagoly védett, zavarásuk tilos, de rejtvénynek is kiváló, ha megpróbáljuk megszámolni, hányan is bújhatnak meg az ágak takarásában. Majdnem biztosak lehetünk benne, hogy mindig eggyel többen.